Herend – Végtelen történet
A kiállítótérben porcelán képlap díszíti a Herendi Porcelán Múzeum falát. Egy virág látható rajta, melynek érett terméseit éppen felkapja és messzire viszi a szél. Jelképesen a Herendi Manufaktúra kulturális misszióját is szemlélteti, nevezetesen azt, hogy a porcelán tárgyak hordozta értékeket szórja szét szerte a világban és idehaza, melyek termékeny talajba kerülve gyökeret ereszthetnek maguknak.
Herend több, mint egy cégbíróságon bejegyzett gazdasági társaság. Egy két évszázados vállalkozás bemutatása következik a jelenen átívelő múlt és jövő összekapcsolódásáról, a herendi közösség által hordozott értékekről és a sajátos munkavállalói tulajdonlásról. Megpróbáljuk kiemelni a legfontosabb értékeket, amelyet összekötik Herend múltját és jövőjét, és amelyek a Herendi Porcelánmanufaktúra 19. századtól 21. századig átívelő közel két évszázada alatt semmit sem változtak. Pár oldalba sűrítve egy egész történelem, amelynek útja a végtelenbe vezet.
1826
Néhány érdekesség azoknak, akik kedvelik a történelmet, és azoknak is, akik nem – hiszen ezek nélkül nem is lehet átfogó képet kapni a vállalat fejlődéséről. A Herendi Porcelánmanufaktúra ősét 1826-ban, az első fénykép megszületésének évében alapította meg Stingl Vince porcelánműves. Nem telt el sok idő, és néhány évvel később Herend már virágkorát élte a manufaktúrát felvirágoztató utód, Fischer Mór vezetése alatt. A fenti nosztalgiahangulatnál maradva ezek már a kerékpár feltalálásának és kezdeti terjedésének évei voltak. 1842-ben aztán az Első Magyar Iparmű Kiállításon a herendi porcelán bronzérmet kapott, amikor is maga Kossuth Lajos „a honi műipar örvendetes fejleményének díszes jeleiként” üdvözölte a herendi porcelánok bemutatását. Természetesen nem véletlen, hogy napjainkban a manufaktúra a Kossuth Lajos utcában üzemel.
A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, dr. Simon Attila szerint sok tényező együttes hatása kellett és kell ma is ahhoz, hogy a herendi porcelán a kiváló minőség és elegancia szimbólumává váljon - és meg is tudja őrizni versenyelőnyét. Kellettek hozzá a világkiállítási sikerek, amelyek a 19. században kezdődtek, és amelyek a 21. században is folytatódtak. A legrangosabb kiállítás mind közül talán a moszkvai Kreml-ben rendezett volt 2009-ben, leginkább azért, mert más magyar márkának még nem sikerült kiállítóként ezek közé a falak közé bekerülnie.
Kihívások és mérföldkövek
A vezérigazgató a 2005-ös krízishelyzetet, illetve annak megoldását említi fontos mérföldkő gyanánt, amikor az „egymilliárdos veszteséggel és kétmilliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkező manufaktúra menedzsmentjét eltávolították”, és a helyükre új vezetőség érkezett. „Az első feladatunk a mélyrepülés megállítása és a társaság gazdasági talpra állítása volt, ami olyan jól sikerült, hogy azóta nyereséggel zárul minden gazdasági év.” Az elmúlt évtizedben saját erőből közel egymilliárd forint értékben hajtottak végre beruházásokat, melynek részeként komoly mérföldkövet jelentett, amikor tavaly átadták Budapest belvárosában a három szintes Herendi Porcelán Palotát, mintegy 30 ezer darab megvásárolható herendi porcelánnal.
A jelenlegi menedzsment mindig az adott évre vonatkoztatva számol a kihívásokkal, jelenleg többek között az alábbiak szerepelnek a prioritások sorában: árbevétel növelés folytatása, újabb piacok szerzése, termékfejlesztési kreativitás, digitális intelligencia kihívásai, a globalizáció és de-globalizáció küzdelme, vagy az Y, Z generációkkal való kommunikáció. Ezek gyakran egymásnak is ellentmondanak, ezért a vezérigazgató szerint a kezelésükhöz elengedhetetlen a gyors döntéshozatal, a piac kihívásaira való rugalmas reagálás. A zrt. legfőbb döntéshozó szerve a társaság közgyűlése, emellett persze a menedzsment is rendelkezik döntéshozatali jogosultságokkal – amennyiben szükséges, a társaság igazgatóságával közösen. Mindemellett azonban a különleges tulajdonosi struktúrából adódó döntési mechanizmus is meghatározó, mi több: az eredményes működés egyik sarokköve.
Egyedülálló tulajdonosi szerkezet
A társaság részvényeinek 75 százaléka dolgozói tulajdonban van, amelyből 38,6 % munkavállalói tulajdon, 32 % magánszemélyeké (munkavállalók és volt munkavállalók), 4,4 % pedig saját részesedés. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) jogszabályi alapját egy 1992-es törvény tartalmazza, amelynek következtében a dolgozók 1994-ben az itt eltöltött idő alapján szerezhettek részvényeket. - A Herendi Porcelánmanufaktúra, mint zárt részvénytársaság, a klasszikus értelemben vett magyarországi MRP mozgalom egyetlen megmaradt „zászlóshajója”. A társaságnál a munkavállalók egyben tulajdonosok is, az MRP Szervezet és a munkavállalók, illetve nyugdíjasaink a cég többségi tulajdonosai, akiknek a jelen tulajdonosi struktúra érték. Az MRP tulajdon sajátos döntési mechanizmust kíván, hiszen másképpen működik, mint egy klasszikus, egyetlen tulajdonosi körhöz köthető gazdasági társaság – húzza alá a vezérigazgató. A sikeres munkavállalói tulajdonlás alapfeltételei között elsőként említi, hogy magának a gazdasági társaságnak nyereségesnek kell lennie a zártkörűség finanszírozhatósága érdekében. A távozó vagy elhunyt dolgozók részvényeit ugyanis vissza kell vásárolni, az új belépőknek pedig részvényeket kell adni. Ezt a pénzt az MRP szervezet tudja biztosítani, mégpedig abból a nyereségből, amelyet maga a társaság képez. A társaság nyereségéből osztalékot kap az MRP szervezet, mivel tulajdonosként megilleti ez a jog.
A sikeres munkavállalói tulajdonlás második szempontja, hogy a jogszabályok kedvezőek legyenek és tegyék lehetővé a munkavállalói tulajdonszerzést. A harmadik és talán leglényegesebb feltétel a döntési mechanizmushoz kapcsolódik: a tulajdonosi érdekek és a munkavállalói érdekek között ugyanis kompromisszumokat kell találni. - Egy munkavállalónak és egy tulajdonosnak teljesen mások az érdekei. A tulajdonos szeretné a béreket és a szociális juttatásokat alacsony szinten tartani, a beruházások összegét pedig növelni, ezzel szemben a munkavállaló a magas bérekben és magas juttatásokban, de az alacsony beruházásokban érdekelt, hiszen neki inkább a rövid távú célok a meghatározók a hosszú távú célokkal szemben. Nálunk Herenden egy ember ugyanabban a pozíciójában két énnel rendelkezik: egy kolléga egyszerre tulajdonos és munkavállaló. Ezért elengedhetetlen a kompromisszumkészség a tulajdonosi érdekek és a munkavállalói érdekek között. Mindez folyamatos egyeztetést igényel a menedzsment részéről annak érdekében, hogy a munkavállalók ne hozzanak irracionális döntéseket a társaság tulajdonosi fórumain, adott esetben a közgyűlésén – avat be az egyedülálló döntéshozatali mechanizmus hátterébe a dr. Simon Attila.
Ide kapcsolódik, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az Oxfordban megrendezett VII. Nemzetközi MRP Konferencián kitüntető díjat kapott, mint a munkavállalói tulajdonlás területén legnagyobb eredményt elért vállalat. Herend ebben is Hungarikum, mint ahogy a Herendi Porcelán Magyarország arculatának meghatározó eleme. A társaság hivatalosan is használhatja a Hungarikum jelzőt a Herendi porcelán kapcsán.
Termékfejlesztés mint stratégia, egyediség mint versenyelőny
Dr. Simon Attila szerint a versenytársak megelőzésének egyik leghatékonyabb útja az erőteljes termékfejlesztési tevékenység, amelynek során kiemelt hangsúly fektetnek a stílusteremtő munkára. „Alapelvünk, hogy ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket, és próbáljuk az újabb generációknak az újabb arcunkat is megmutatni. Akik meglátogatnak bennünket Herenden, vagy betérnek boltjainkba, ők megtapasztalhatják, hogy Herend minden generációnak, és bármilyen művészeti stílust kedvelő embernek tud művészi porcelánt kínálni. Porcelánjainkba bele vannak zárva az alapanyagok titkos receptúrái is. Tudjuk, hogy a porcelán a kaolin, a földpát és a kvarc házasításából áll elő, de hogy ezek milyen arányt képviselnek a porcelánban, az minden manufaktúra belső titka, így a Herendi Manufaktúra féltve őrzött titka is. Ez is sikerünk egyik meghatározó eleme.”
A Herendi Porcelánmanufaktúra 16.000 különböző fehér formával és 4.000 különböző mintával rendelkezik. Ha ezeket a számokat összeszorozzuk, egy hatalmas, 64 milliós(!) termékválasztékot kapunk. E grandiózus termékszám mellett termékfejlesztésükben napi egy új termék születik a manufaktúra falai között. A vezérigazgató kiemelte: négy szempontot tartanak szem előtt a termékfejlesztés során, melyek nevezetesen a gyárthatóság, az eladhatóság, a gazdaságosság és a művészi érték. Termékfejlesztési filozófiájuk a tradíció, innováció, progresszió gondolatiságban összegezhető, ennek a jegyében tudják a manufaktúra évszázados értékeit a 21. század világába átörökíteni, ezáltal termékeiket a jövő generációk számára is vonzóvá tenni.
A minőség jelen esetben nem csupán a termék, vagyis a kézműves luxus porcelán minőségét jelenti, hanem a folyamatok szabályozottságát, a társaságon belüli rendezettséget, valamint a munkatársak közötti kapcsolat minőségét. Herend közel kétszáz éve a kézműves hagyományok alapján készíti porcelán termékeit. Ez nem gyár, hanem manufaktúra, ahol kizárólag kézi technológiával készítik a porcelánokat. Herend másik versenyelőnye ugyanis egészen egyszerűen nem más, mint az egyediség. - A herendi mesterekben generációról-generációra felhalmozott szaktudás, a manufaktúrabeli alkotó légkör, a leleményesség és a meg nem alkuvás, mind-mind együtt adják azokat az alapokat, amelyekre építve porcelánjaink megszületnek. És a herendi siker legmeghatározóbb eleme a Herendi Porcelánmanufaktúra kiváló közösségében is keresendő, a kiváló szakemberek, kollégáim napi lelkiismeretes munkája, szakértelme elengedhetetlen a sikeres működéshez – emeli ki a vezérigazgató.
Mindezek oda vezetnek, hogy a társaság mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájává válhatott, ha a nyereséges működést, az exportpiacok számát (több, mint 50 ország), vagy a munkavállalói létszámot nézzük (750 fő).
Szakmai utánpótlás
A szakmai utánpótlást saját fenntartású szakiskola biztosítja, amely három szakmában (gipszmintakészítő, porcelánfestő, porcelánkészítő), három évfolyamon adja át a porcelángyártási elméleti és gyakorlati szakismereteket. A vezérigazgató pozitívumként említi, hogy már általános iskola után is lehet jelentkezni az iskolába, ezzel a tanulói létszám növekedését várják hosszabb távon. Bekapcsolódtak a felsőoktatási duális szakképzési rendszerbe is, így a Veszprémi Pannon Egyetemről is fogadnak hallgatókat Herenden.
A vállalati stratégia alappillérei
„A társaság hosszú távú stratégiájával összhangban, továbbra is három stratégiai pillérre támaszkodva, azokat zsinórmértékül használva fogunk dolgozni az előttünk álló években” – fogalmaz a társaság igazgatója. Első a sikeres gazdasági társaságként működés elve (külső forrást nem vesznek igénybe és nincs hitelállományuk sem), ami azért is hasznos, mert Attila szerint a pénzen keresztül lehet a legkönnyebben a függetlenséget elveszíteni. A második stratégiai pillér a társadalmi felelősség/kulturális misszió elve és az értéktemetés, értékmegőrzés. A harmadik pillér a szolidaritás, amely a környezettudatosságban és az országgal szembeni szolidaritásban is megnyilvánul, többek között például az 1500 milliós éves adóbefizetést tekintve.
A cégutódlás…
…Herend esetében nem megválaszolható kérdés, a hangsúly sokkal inkább a folyamatosság biztosításán van. „Célunk, hogy a jövőben is - többségi munkavállalói tulajdonban maradva - nyereségesen működjünk és értékesítési volumenünket, piaci részesedésünket megtartsuk, illetve tovább növeljük. Növeljük beruházásainkat is, és tovább javítsuk a herendi porcelán minőségét. Valljuk, hogy minden minőségi állapotnál van egy magasabb minőségi állapot, amelynek elérésére kell törekednünk. Tovább folytatjuk kulturális-társadalmi szerepvállalásunkat is, számos művészeti kiállítással fognak találkozni a porcelán iránt érdeklődő emberek. A szolidaritás jegyében meggyőződésünk, hogy az erősnek, a nagyobbnak segítenie kell a gyengét, az elesettet. Ezt a Szent Mártoni gondolatot mi a manufaktúrában a gazdasági egység – szociális egység gondolataként emlegetjük. Hiszünk abban, hogy a manufaktúra 1826-os alapítása óta felhalmozott szaktudás, a herendi szakemberek porcelán iránti szeretete és tisztelete, a manufakturális porcelánkészítés hagyományai, a kaolin, a földpát és a kvarc alapanyagban való házasítása, a porcelánfestékek titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos megújulásra törekvés, az egyediség, valamint a Herendi márka hordozta szépség, elegancia, kényeztetés és luxus együtt adják azokat az értékeket, amelyet összekötik Herend múltját és jövőjét. Van egy utcanév táblánk, amelyen két házszám szerepel: az egyik az 1826, a másik házszám egy fekvő nyolcas, a végtelen szimbóluma. Herend élt, él és élni fog, mi csak epizódszereplői vagyunk ennek a végtelen történetnek.”
Szauder Rita